Ha igen, ehhez a legkézenfekvőbb megoldás, egy német cég alapítása. A kérdés persze azonnal felmerűl, milyen társasági formát válasszon és milyen kötelezettségei és jogai lesznek Németországban egyrészről, mint cégtulajdonos vagy vállalkozó, másrészről mint vezető tisztégviselő. További kérdésként azt is tisztázni kell, hogy hogyan hatnak egymásra e témakörben az egyes vonatkozó tagállami jogszabályok, például a vezető tisztségviselői pozíció betöltése kapcsán? Áll-e fennt például összeférhetetlenség? A tagállami és EU versenytörvény szerint mikor, milyen tevékenységet végezhet, és milyen pozíciót tölthet be a vállalatában?
Irodánk készséggel áll az Ön rendelkezésére egy személyre szabott konzultáció során, ahol kérdéseire választ kaphat. Ehhez nem kell mást tennie, mint jelentkeznie telefonon, e-mailben, vagy a kapcsolati menüpontban és időpontot foglalni az online vagy személyes tanácsadásra.
Egy társaság alapításának díját nehéz pontosan meghatározni, hiszen minden társaságnak vannak sajátosságai, ezért az egyes társasági formáknál - figyelemmel a cég szerkezetére - eltérő alapítási díjakkal kell számolni. Abban az esetben, ha a társaságot egy egyszerűsített szerződésmintával alapítják - ahol az egyes jogok és kötelzettségek, valamint a tagok és ügyvezetők jogai kötelezettségei, és egymáshoz fűződő jogviszonyai főszabály szerint kerül szabályozásra - akkor az alapítási díjak viszonylag alacsonyak, de még így is figyelembe kell venni a társaság alapító tőkéjének nagyságát.
Ha, azonban a társasági szerződés speciális tartalommal készül, akkor az alapítási díjak is magasabbak lehetnek.
Fontos tudni, hogy a tagok és ügyvezetők jogköreinek szabályozása nagyon fontos, hiszen késöbb éppen ezen fékek és ellenesúlyok hiánya miatt komolyabb jogviták alakulhatnak ki. Ezért, a cégalapítást mindig bízza olyan szakemberekre, akik megfelelő jogi ismeretekkel rendelkeznek, és szaktanácsaikkal segítik Önt, az optimális döntés meghozatalában.
Irodánk jogi képzettséggel rendelkező munkatársai szívesen segítenek az Ön döntésének megalapozásában.
AG (Aktiengesellschaft)
GmbH (Gesellschaft mit beschränkt Haftung)
UG (Unternehmensgesellschaft)
KG (Kommanditgesellschaft)
GbR (Gesellschaft bürgerlichen Recht)